19. rész: Amanda?

Sziasztok! Megvan a 6 komi, úgyhogy gyerünk tovább :)

A lányok nem tudták mire véljék a mentőautót. Rékus torkában gombóc szorult, sírni nem mert. Nem engedte lelke. Nem tudta, hogy az történt-e, amire gondol, vagy csak hideg gondolatai játszanak vele. Kiszálltak a kocsiból amilyen gyorsan csak tudtak, és mivel Bobot látták meg először, ezért hozzá rohantak.

- Mi történt? -kérdezte Rékus felzaklatottan.

- Boo Boo! Ne legyetek idegesek...

- Bob! Ha ezzel kezded, máris ideges vagyok! -szakította félbe hevesen Rékus - Kérlek! Nem kell a rizsa! Mi történt?

- Rendben. Justinra ráesett az egyik díszlet. -válaszolt gyorsan, hogy túl legyen rajta.

Mindenki lefagyott. Loli ajkai közt egy árva hang sem jött ki, pedig ezer kérdés tört fel benne. Fati Rékusra nézett.

- Látnom kell! -fakadt ki Boo Boo. -Muszáj látnom különben belehalok! Hol van? Hová vitték? Vigyetek el hozzá! -ordította torkaszakadtából. - Azonnal! Mi van? Nem halljátok? Hová vitték? -csuklottak össze térdei, majd sírásba tört ki. Fati leguggolt hozzá hirtelen.

- Rékus! Jól vagy? Kérlek, ne csináld ezt! Elmegyünk hozzá. -de Rékus ezeket a szavakat meg sem hallotta. Összeszűkült körülötte a világ. Nem látott maga előtt mást, csak a lelki szemei előtt elképzelt sérült Justint. Ez csak még jobban felzaklatta.

- Bob! Hová vitték? -ordított rá önkénytelenül.

- A Hope Kórházba. -válaszolta halkan, majd a két barátnőjéhez fordult. - Tegyétek be a kocsiba. Elviszem hozzá.

Gyorsan beszálltak mind a négyen, és a kórház felé tartottak. Fati még sohasem látta ilyennek barátnőjét. Tíz perc múlva megérkeztek. Rékus rohant be a kórházba, Bob alig tudta vissza fogni. Loli odament a recepcióshoz:

- Justin Biebert keressük.

- Bevitték a műtőbe. Kérem foglaljanak helyet a váróteremben, amíg elvégzik a műtétet.

- Köszönjük. -hangzott Loli szájából a válasz.

- Hol van? Látni akarom? Miért nem megyünk már be hozzá? -türelmetlenkedett Rékus, és tovább sírt.

- Várnunk kell. -próbálta nyugtatni Fati. - Nem sokára bemehetünk hozzá.

- De mit csinálnak eddig? Mit tudnak eddig csinálni? -ült le remegve a legszélső székre.

Fati mellé ült, megsimította hátát.

- Hagyj! -szólt rá hevesen.

Fati nem vette zokon Rékus mogorvaságát, inkább nagyon sajnálta, és az fájt neki a legjobban, hogy nem tud barátnőjén segíteni. Rékus élete leghosszabb két óráját ülte végig némán. Próbálták rávenni, hogy egyen pár falatot, de minden próbálkozás hiábavaló volt. Bob, Loli, Fati és Pattie beszélgettek halkan, és ők is türelmetlenkedve várták, hogy mikor lép ki az orvos a műtőből és mond már végre valamit. Eljött ez az idő is.

- Jó napot! Önök Justin Bieber hozzátartozói? -kérdezte az orvos.

Mindenki felugrott a székről, és szinte együtt válaszoltak: - Igen, mi vagyunk.

-Justin állapotát stabilizáltuk, de szüksége van a pihenésre. Nagy szüksége lesz most Önökre. Arra szeretném megkérni Önöket, hogy beszéljenek hozzá sokat, és ha lehet, ne tartózkodjanak egyszerre olyan sokan a szobájában. -tájékoztatta őket.

- Rendben. Hanyas szobában találjuk? -kérdezte Pattie türelmetlenül, de kicsit nyugodtabban.

- A 66-os szobában.

- Nagyon köszönjük Doktor Úr. -mondta Bob.

- Kérem. -válaszolt kis bólintással az orvos, majd magukra hagyta őket.

- Én bemegyek hozzá most azonnal. -mondta Pattie.

-Rendben, menj csak. Addig mi itt várunk. -válaszolt Bob, majd a lányokhoz fordult. - Üljetek le. Azt hiszem a legjobb lesz, ha utána Rékus megy be Justinhoz. -vetette fel.

- Igen. Menjen be ő. -helyeselte Loli, majd mindannyian leültek.

Egy ismeretlen lány lépett oda Fatihoz.

- Bocsánat. Ne haragudj. Az előbb hallottam Justin Bieber nevét. Minden rendben van vele?

- Sajnos nincs. Balesetet szenvedett ma reggel, de szerencsére stabilizálták az állapotát, és már jobban van. -válaszolta készségesen Fati, ezzel megnyugtatva a felzaklatott lányt.

- Hála az égnek. Köszönöm a segítséged.

- Igazán nincs mit, de szeretnélek megkérni arra, hogy ezt ne posztold ki sehova az interneten, és ne is mondd el senkinek. Nem tenne jót Justinnak, ha most ilyen állapotban még a média is zaklatná a kérdéseivel. - kérte meg kedvesen Fati.

- Ez csak természetes. Nem szeretnék neki rosszat. -válaszolta.

- Rendben. Köszönöm. Szóval Te is rajongója vagy? -kérdezte Fati picit mosolyogva -gyere, ülj le ide. -mutatott a mellette lévő székre.

- Igen, az vagyok. Már 12 éves korom óta imádom őt. -kezdte az ismeretlen -Bármit megtennék, hogy láthassam. Ő a mindenem.

- Értem. Hát, ha szeretnéd, bemehetsz majd hozzá, de csak velem. Bár nem lesz a legjobb bőrben. -vetette fel az ötletet Fati.

- Tessék? Komolyan? Ezt nem hiszem el! Köszönöm! -lelkendezett, majd megölelte Fatit.

- Jó, jó! De ne légy ilyen lelkes. Tudod a barátnőm, Rékus nagyon kivan Justin miatt. -mondta halkabban Fati. - Legyünk kicsit figyelmesebbek.

- Ó, bocsánat. Csendben leszek. Egyébként Jessica vagyok. Örülök, hogy megismertelek!

- Én is örülök! Fatime vagyok, de csak szólíts Fatinak...

A beszélgetés közepén a folyosó végén Pattie jelent meg, és sétált feléjük. Boo Boo kisírt szemmel felé fordította fejét. Pattie odaért hozzájuk.

- Justin most ébren van. Menj be hozzá. -mondta nyugodtan Rékusnak.

Boo Boo felállt, s lassú léptekkel elindult. Ez a pár méter több kilométernek tűnt. Lassan forgatta a fejét jobbra, majd balra. 57...58...59...60...61...62...63...64...65...66...

- Itt vagyok. -suttogta magában. Megfogta lassan a kilincset, majd benyitott. Justin fáradtan pillantott az ajtóra. Rékus szíve egy pillanatra megállt.

- Szia Justin. -üdvözölte kis mosollyal Rékus.

- Szia... ...Rékus kerek szemekkel kémlelte Justint. - ...Amanda...?

- Amanda? -suttogta Boo Boo kérdően Justinra nézve...

6 komi!